Mi volt a megoldott kihívás/probléma?
A hegyvidéki gazdálkodók hagyományos gazdálkodási módszereivel és különféle legeltetési rendszerekkel, az ökológiai gazdálkodásra való átállás vagy a legelőterületek extenzifikálása mindig is eredménytelen maradt, valamint a talaj- és növényfejlesztés továbbra sem volt kielégítő még a hagyományos gazdálkodás biogazdálkodásra való átállásának új működési koncepciójának kidolgozása után sem. (bio szénatej, direkt marketing, kettős célú fajták tenyésztése).Ennek oka a telephely kedvezőtlen elhelyezkedése (megközelíthetetlen meredek lejtő, terminális moréna), a fokozódó időjárási szélsőségek és azok negatív hatásai (erózió, növényállomány, hozam) valamint a föld- és forráshiány kezdetben, új megoldásokat kerestek. Ezért, ennek a projektnek az a célja, hogy különböző megközelítéseket teszteljen a helyszínnek megfelelő, klímabarát, rugalmas gyepgazdálkodás. A közös nevező itt az “Holisztikus tervezett legeltetés” legelőgazdálkodás (szerint A. Ízletes). Továbbá, a természetes ökoszisztéma folyamatok alkalmazása a munkaerő mennyiségének és a kibocsátásának csökkentését, valamint az üzemeltetési költségek csökkentését szolgálja. Mint a természetben, nem létezhetnek sem szabványosított módszerek, sem előírások. Csak a holisztikus megközelítés garantálja a magas fokú alkalmazkodóképességet, miközben csökkenti a kibocsátást.
Hogyan oldotta meg a problémát?
A KUHproKLIMA különböző gazdaságokat integrált a különféle kezdeti feltételek meghatározására, valamint az igények és a személyes működési célok kontextusra épülő meghatározására.. A konkrét kezdeti elemzések személyre szabott cselekvési terveket és javaslatokat biztosítottak. A projekt teljes időtartama alatt szorosan nyomon követték az ökoszisztéma-szolgáltatások változásait és előrehaladását.
Egy szemléltető bevált gyakorlati útmutató készült. Amellett, hogy átfogó ismereteket nyújt a témában “ökoszisztéma teljesítménye”, ez az útmutató különféle javasolt megoldásokat kínál, gyakorlati tippeket és trükköket tartalmaz a mindennapi műveletekhez. Az útmutató egyben döntési segédletként is szolgál, hogy segítse a gazdákat abban, hogy a klímabarátabb megoldás mellett döntsenek, megélhetést biztosító gyepgazdálkodás.
Mi az innovatív a gyakorlati esetben?
A tehenek használata eszközként a füves ökoszisztémába való beilleszkedéshez a talaj javítása és a helyes kezelésük megtanulása érdekében.
Sokkal inkább az, hogy a korábban a szárazföldi légtérben használt módszereket átvittük kontextusunkba (magas koncentrált csapadékesemények, nehéz talajok,..
Melyek a sikertényezők a probléma megoldásában?
A projektet a következő sikertényezők jellemezték:
- Új gyakorlatok kipróbálása, vagyis inkább a szárazföldi területeken használt módszereket ültettük át kontextusunkba (magas koncentrált csapadékesemények, nehéz talajok)
- Új ötletek cseréje más gazdálkodókkal
- Stratégiai terv kidolgozása a projekthez
- Társadalomtudományi értékelési technikák alkalmazása a mezőgazdaságban.
- Kérdések a gazdától.
- Megfelelő tanulmányterv.
Ez a projekt megtanított bennünket arra, hogy a szabadtartású sertések az agrár-erdészetben egy nagyon sajátos kontextust jelentenek, és hogy az agrár-erdészetre vonatkozó jelenlegi általános szabályozások nem mindig alkalmasak erre a speciális helyzetre., Ez a projekt megtanított bennünket arra, hogy a szabadtartású sertések az agrár-erdészetben egy nagyon sajátos kontextust jelentenek, és hogy az agrár-erdészetre vonatkozó jelenlegi általános szabályozások nem mindig alkalmasak erre a speciális helyzetre.
Nincs kudarc, de ez különösen az elején volt nehéz a különböző koronazárlatokkal. El kellett halasztanunk a találkozókat és a workshopokat. Az energiaválság és az infláció az ukrajnai háborúval járt.
Tanulságok
Néhány tanulság a következőket tartalmazza:
- A gazdálkodás változása mindig a gazdálkodókról szól. A gazdálkodókra vonatkozó esettanulmányokat mindenki számára jól le kell írni, mivel jelenleg az éghajlatváltozás miatt van,A gazdálkodóknak új ötletekre és stratégiákra van szükségük a gazdálkodás folytatásához, nem pedig új termékre.
- A gazdaságot nem csak a pénz teszi ellenállóvá, hanem az alkalmazkodási képesség,ellenállni és átalakulni.
- Több hasonló tulajdonság ellenére sem lehet teljesen összehasonlítani a gazdaságokat, mindig van valami közömbös, azaz a legtöbb gazdálkodónak más a kiindulópontja/erőforrása és más a célja.
- Lehetetlen javítani a gazdálkodó talajállapotát, ha nincs koncepciója és gondolkodásmódja. Fontos, hogy a gazdálkodó minél több tudásra tegyen szert földjéről és állományáról, hogy azokat az ökoszisztéma folyamatok helyreállításának eszközeként használja..
- Erre mi is rájöttünk,több kutatásra van szükség a tejtermelő rendszerek emisszióiról a biodiverzitás tekintetében regeneratív, irányított legeltetési helyzetekben, szénmegkötés, víz és tápanyag körforgás.
- Ahhoz, hogy valaki jelentős javulást lásson a gyepterületen,legalább hat évre van szüksége, mivel ez legalább 2 évre, hogy a gazdálkodó új gazdálkodási technikákat alkalmazzon és jól teljesítsen.
Milyen szerepet játszik a tanácsadó vagy tanácsadó szolgálat a gyakorlati esetben?
A tanácsadók fő szerepe az ismeretátadás volt, hiszen talajbiológiai szakemberek voltak,holisztikus állománykezelés és növényökológia,végeztek néhány kutatást és megfelelő tanácsokat adtak,workshopokat is tartottak. Tapasztalataik jelentősen hozzájárultak a vizsgálati terv kidolgozásához és a próbaterületek azonosításához.
Áthelyezhető -e és/vagy alkalmazható -e más innovációs kihívásokhoz és régiókhoz?
Igen.
A jó gyakorlatról szerzett tapasztalatok megosztásáért, forduljon Christine Bajohrhoz (telefon: 01727642530, felad: kugelsuedhanghof@t-online.de
